Governu Konstitusionál IV, liu hosi Ministériu Agrikultura no Peska, halo hela planu estratéjiku ida atu fo kbiit ba setór pekuária. Programa oioin, entre hirak ne’ebé programa Saúde Animál nian destaka bá, dezenvolve hela hosi Sekretaria Estadu Pekuária, hetan tulun hosi ninia diresaun nasionál rua – Diresaun Nasionál Pekuária no Veterinária no Diresaun Nasionál Kuarantena no Bioseguransa.
Atu implementa programa hirak ne’e – ne’ebé sei introdús regra no métodu foun sira iha setór pekuária nian, hanesan sertifikadu kualidade nian, vasinasaun, kriasaun ka alimentasaun animál sira nian - estabelese ona akordu kooperasaun nian ho organizasaun internasionál sira nomós ho país sira seluk, liuliu hirak ne’ebé besik liu ho Timor-Leste no sira ne’ebé estabelese ona relasaun komersiál ho Timor-Leste.
 |
| Valentino Varela Sekretáriu estadu ba Pekuáriu |
Iha tinan 2011 oin mai, Timor-Leste hakarak integra iha Organizasaun Mundiál Saúde Animál nian (ne’ebé koñesidu ho sigla OIE) ne’ebé konta ho país hamutuk 170 no territóriu membru. Objetivu prinsipál organizasaun intergovernamentál ida ne’e nian mak koordena no insentiva informasaun, investigasaun no elaborasaun norma sanitária sira ba kontrolu epidemia animál nian iha nivel mundiál. OIE atualiza nafatin lista ida ho moras ne’ebé país sira iha obrigasaun atu notifika, karik sira verifika mosu iha sira nia rai-laran. Timor-Leste, liu hosi kooperasaun ho organizasaun Nasoens Unidas nian ba Agrikultura no Alimentasaun (FAO, sigla husi Food and Agriculture Organization) tinan-tinan halo relatóriu diagnóstiku veterináriu nian ida, ne’ebé sai hanesan kondisaun obrigatória atu adere ba OIE.
Sertifikadu kontrolu kualidade nian
Sekretaria Estadu Pekuária kria hela sertifikadu rua ne’ebé halo tuir kritériu tuir ezijénsia internansionál ba produsaun agríkola no animál Timor-Leste nian (Sertifikadu Sanitáriu no Sertifikadu Fitosanitáriu). Knaar ida ne’ebé konta ho kooperasaun ho rai viziñu sira, liuliu Indonézia no Austrália, nomós Papua Giné Foun.
“Hahú hosi loron 1 fulan Janeiru tinan 2011, Indonézia sei la importa ita nia produtu agríkola karik ita la iha sertifikadu ida ne’e, maibé ami dezenvolve hela ami nia knaar atu garante katak Timor-Leste kontinua esporta produtu hirak ne’e”, Sekretáriu Estadu Pekuária, Valentino Varela, afirma. Kria ona laboratóriu Diagnóstiku Veterináriu nian ida atu ezekuta análize hirak ne’e, no Governu hakarak atu lori péritu sira hosi Indonézia – veterináriu ajente sira kuarentena no bioseguransa nian – atu tulun halo sertifikasaun internasionál ba produtu agríkola sira Timor-Leste nian.
Vasina animál
Medida seluk ne’ebé Governu dezenvolve hela – ne’ebé integra iha Programa Saúde Animál ne’ebé Diresaun Nasionál Pekuária no Veterinária implementa mak – implementasaun vasina animál. “Dadaun ne’e ami hasoru difikuldade barak kona-ba hetan vasinasaun tanba prosesu aprovizionamentu, ne’ebé ba kazu espesífiku ida ne’e, karu, la’o neneik no komplikadu. Maibé ami prepara hela pedidu ba verba atu sosa vasina no ai-moruk”, Valentino Varela, esplika. Sekretáriu Estadu Pekuária konsidera katak “ medida ida ne’e sei kontribui ba kreximentu setór ne’e nian, ho sistema vasinasaun animál nian ida ne’e ita bele alkansa susesu iha Sentru Produsaun Animál nian sira ne’ebé namkari iha rai laran”.
Governu estabelese ona klínika veterinária nian no ekipa vizilánsia nian ne’ebé dezloka to’o kedan kriadór sira atu akompaña estadu saúde animál nian no halo tratamentu, karik presiza. Dadaun ne’e iha distritu neen mak hetan apoiu hosi servisu hirak ne’e – Bobonaru, Kovalima, Ainaru, Manufahi, Baukau no Manatutu – maibé Governu hakarak atu kria klínika veterinária barak liután iha fatin seluk iha rai ne’e.
Pastajen ne’ebé di’ak liu
Hafoin integra iha kooperasaun ne’ebé Timor-Leste estabelese ho rai viziñu sira, dadaun ne’e iha hela preparasaun atu implementa iha 2011, projetu pilotu ida atu hadi’a sistema pastajen iha Timor-Leste. Ho tulun hosi Universidade Mataram hosi Indonézia (UNRAM) no hosi Ajénsia Peskiza Internasionál hosi Austrália (ACIAR), Governu estuda hela métodu ne’ebé bele tulun atu hadi’a kualidade no kuantidade pastajen nian.
“Iha Timor-Leste ne’e ita iha du’ut oin ida ne’ebé prejudika fatin animál sira han du’ut. Hamutuk ho ajénsia peskiza nian ida hosi Indonézia ami biban hetan solusaun ba problema ida ne’e: ami introdús espésie lalar ida ne’ebé tulun destroi du’ut ne’e. Ka, ami koko dalan kontrolu biolójiku nian ida, maibé la fó rezultadu tanba ita nia hahalok sunu du’ut iha fatin animál sira han,” esplika Sekretáriu Estadu Pekuária, ne’ebé konsidera projetu kooperasaun no peskiza nian ida ne’e importante tebes atu “ dezenvolve, iha tempu besik, kampu pastajen nian ho kualidade di’ak ho du’ut leguminoza ba ita nia animál sira”.
“Importante tebes garante kualidade produtu nian ne’ebé ita konsume, ne’ebé temi kona-ba na’an, atu na’an ne’e bele ho kualidade, animál tenke han hahán di’ak no hetan hela de’it kontrolu saúde nian” Valentino Varela defende.
Kestaun ida ne’ebé sai hanesan Sekretáriu Estadu nia preokupasaun mak, faktu kona-ba animál la’o livre nafatin iha dalan, liuliu iha zona urbana sira. Dala barak animál sira ne’e hamosu asidente, liuliu ladún ijiéniku husik animál sira la’o livre. Ida ne’e ko’alia kona-ba kestaun saúde públika. Maibé susar atu muda mentalidade. Animál sira iha valór ekonómiku ida ne’ebé boot no tenke hetan tratamentu ho dignidade”, Sekretáriu Estadu Pekuária, Valentino Varela, afirma.”
Introdusaun kona-ba métodu foun hakiak animál nian
Ema barak hosi Timor-Leste ne’ebé hakiak animál, mak kriadór ki’ik ne’ebé dedika sira nia an hodi hakiak karau-vaka, kuda, bibi, fahi no manu.
Sistema hakiak nian, barak liu mak sei tradisionál. Sekretáriu Estadu Pekuária salienta katak “timór-oan barak ne’ebé hakiak animál la hatene kona-ba ezisténsia animál nia luhan no métodu hakiak nian seluk ne’ebé di’ak liu. Ami servisu hela atu muda situasaun ida ne’e, hodi aprezenta ba agrikultór sira téknika servisu foun. Importante atu haree mós katak uma-kain barak iha Timor-Leste iha animál iha uma – karau-vaka, kuda no fahi nomós manu. Produsaun animál ki’ik sira ne’e mak tulun família sira garante osan ne’ebé sira sei selu ba edukasaun no despeza sira seluk. Dala barak, dalan prinsipál família sira ne’e nian mak fa’an animál sira ne’e. Liuliu iha fulan Dezembru, ba Santu Natál, fa’an animál atu bele iha osan ba despeza família nian. Ami hakarak hadi’a kualidade hosi kriasaun animál sira ne’e nian atu garante alimentasaun ne’ebé di’ak ba populasaun.”
Dadaun ne’e dezenvolve hela Sentru Produsaun Animál nian tolu, iha distritu sira hanesan Manufahi, Oe-kusi Ambenu no Lautén. Maske nune’e, iha mós zona seluk iha país ne’e mak iha kondisaun di’ak atu dezenvolve atividade pekuária no iha ne’ebé Governu hakarak implemeta programa ida ne’e, mak hanesan iha distritu Vikeke, iha kosta sul no kosta norte.
Basar Animál nian no Matadouru Nasionál
Bazar animál nian sei sai hanesan merkadu ofisiál ba sosa no fa’an animál moris, no iha ona instalasaun iha Tibar, iha kapitál Timor-Leste nian, besik Matadouru Nasionál.
Funsionamentu espasu rua ne’e nian depende hela ba aprovasaun ba lejizlasaun ne’ebé importante ne’ebé Sekretaria Estadu Pekuária tenke submete ba Konsellu Ministrus, iha inísiu tinan oin, ne’ebé sei regulamenta mós fatin oho animál ne’ebé eziste iha distritu sira iha rai laran.
Dadaun ne’e, Sekretaria Estadu Pekuária, servisu hela oinsá garante ezisténsia infraestrutura bázika (hanesan fornesimentu bee no eletrisidade) ne’ebé fundamentál ba funsionamentu estrutura rua ne’e nian – Basar no Matadouru – ne’ebé bele funsiona ona iha tinan oin.
No comments:
Post a Comment